Társasjátszunk

Régi klasszikus! 😀 Otthon az Activity, a Boggle , a Tabu, a francia kártya, az Uno , a Rummikub, és a kockapóker mellett polcon lévő társasjáték volt. Gyakran játszottunk velük. Aztán amikor saját családot alapítottunk, és gyerekeink lettek, az egyik kedves ismerősünktől megkaptuk ajándékba a Furfangos Labirintust. Még mi, felnőttek is szívesen leülünk vele játszani, hát még a gyerekek! Viszonylag hamar, 5-7 évesen megtanítottuk nekik a játékszabályokat, de teljesen jól most, 7-9 évesen tudják játszani maguktól, segítség nélkül. A szabályai nagyon egyszerűek. A játéktáblára véletlenszerűen felpakoljuk a labirintusrészleteket tartalmazó útlapkákat, így kialakítva a játékteret. Egy kimarad. Választunk egy játékosszínt, melyet a kiindulópontra teszünk. Megkeverejük a titokkártyákat, és egyenlő számban szétosztjuk a játékosok között. Ezeket pakliban képpel lefelé magunk elé tesszük, aztán a játék kezdetén a legfelsőt titokban megnézzük - oda kell eljutnunk. A soron lévő játékos fogja a k

Az egyik társasjátékos alkalomra hozta el Sára a Csordaszellemet (4-20 játékos részére), így volt alkalmam nekem is kipróbálni. Jókat lehet beszélgetni a válaszadásoktól függően, összerázza a csapatot. Zsolttal 18 éve vagyunk együtt, volt időnk megismerni egymást, mégis akadt olyan kérdés, amire úgy adtunk választ, hogy "persze, egyértelmű", aztán kiderült, hogy egyáltalán nem egyforma választ adtunk. Ilyen például a "Mondj egy ismert egeret"... Én azonnal lekörmöltem, hogy Mickey, ő meg azt, hogy Jerry... és akkor jól megbeszéltük, hogy miért is gondoljuk, hogy mindenkinek az jutna eszébe, amit írtunk. És akkor még nem is Ruminit írtam Berg Judit könyvéből... szóval választási lehetőség lett volna, és valószínűleg az sem mindegy, hogy milyen korosztályhoz tartoznak a játékban résztvevők. 😁 A játékidő rövid, gyorsan lehet pörgetni a kártyákat, bár nem az a cél. Ennek a társasjátéknak a lényege, hogy a kis kártyán olvasható kérdésre próbáljuk meg megtalálni azt a v

A Kodama társasjáték főként Zsolt miatt lett a gyűjtemény része, mert neki azonnal a szívébe lopta magát, ahogy meglátta, ezért meg kellett venni. Rajongása csak fokozódott, miután megtanultuk a játékot, és játszottunk vele. Szerintem is nagyon szép, és kedves társasjáték, de mindezek ellenére is kicsit nehezen vett rá Zsolt, hogy leüljünk játszani. Pedig egyszerű, szemet gyönyörködtető, tényleg aranyos. 😊 Na de van ám amúgy olyan társasjáték is - nem is egy -, amire meg én tudom nehezen rávenni a férjemet, szóval ez egy oda-vissza dolog, nincs ezzel semmi baj. A Kodamában egy véletlenszerűen választott fatörzzsel indulunk játékba, amit az asztal szélénél helyezünk el, hogy legyen elég helyünk a későbbiekben terjeszkedni felfelé, és oldalra (ezt egy kicsit háziszabályoztuk, és nem oda raktuk a kártyát). Kapunk négy Kodama kártyát, amik egyéni célként funkcionálnak, ezekből kell majd hármat kijátszani a játék során. A tavaszi, nyári, őszi szeszélykártyákból egyet-egyet kihúzunk, ezek

A Skicc - Mi az ábra? társasjáték főként azért került a polcunkra, mert szerettem volna egy party játékot, és tetszett, hogy ebben a lerajzoltakat kell kitalálni. Mondom ezt úgy, hogy nem tudok(?) rajzolni. Ezt muszáj kifejtenem! 😀 Szóval úgy gondolom, mindenki tud rajzolni, ha tudatosan odafigyel rá. Lehet ezt hívják jobb agyféltekés rajzolásnak? Koncentráció kérdése talán. Viszont a hétköznapokban csak úgy kevesen figyelnek oda a tudatos rajzolásra - már aki úgy gondolja, nem tud rajzolni. Én megmaradtam a jól bevált pálcikaembereknél, és néha még ők is sütőlapátnak néznek ki. Egy kutya lerajzolása nálam cirka pár másodperc, de az a szélmalomtól kezdve a lapostányéron keresztül Kína térképéig bárminek nézhető. Nekem nincs jó memóriám ehhez, ha azt mondják, csatahajó, nincs előttem a kép. Tudom, mi az, de akkor sincs előttem egy kép, amit le tudnék "másolni". Mondok egyszerűbbet, a süteményt sikerült úgy lerajzolni ma, hogy senki sem jött rá, mit alkottam. Pedig a linzer f

Fenntartásokkal kezeltem a Cascadiát, mert túl nagy volt körülötte a felhajtás, és mert egy Planet - Egy éledő világ a tenyeredben átgondolásnak tartottam kisebb-nagyobb átszerkesztésekkel. Nálunk a Planet nagyon bevált, szeretem a kézben tartható bolygót, a mágneses lapkákat, a csodaszép állatkártyákat. A gyerekek is szívesen játsszák. Azonban mivel két nagyon hasonló játékot nem akartam polcon tartani, a Cascadiának esélye sem volt. Egészen addig, amíg... 😉 Társasjátékos életünk gyökeresen megváltozott fél évvel ezelőtt, amikor felfedeztük, hogy lakhelyünkön mások is szeretnek társasjátékozni, és bizony van igény arra, hogy időnként összejöjjön a csapat, és akár éjszakába nyúlóan játsszunk. Jelenleg ott tartunk, hogy minden alkalommal más játékkal játsszunk, és mindig nagyon jó hangulat szokott kialakulni, így tényleg csak akkor hagyjuk abba a társasjátékozást, mikor már majd' elalszunk az asztal körül. 😄 Kísérleteztünk, milyen a Fesztáv öten, vagy a Viticulture nyolcan (ki-

Benedekkel, a 9 éves fiammal odáig vagyunk a dinoszauruszokért. Annyira, hogy a Jurassic Park, és a Jurassic World minden részét láttuk már rengetegszer, és Benedek már két könyvet is kiolvasott a Mi micsoda? könyvekből ebben a témában (pedig az elsőt akkor kapta, amikor tanulta az ABC-t) ... azért ez már jelent valamit, pláne ha tudjuk róla, hogy Ő egy csupaszív, állandóan izgő-mozgó gyerek, aki egy perce nem áll meg. 😍 Múltkor voltak osztálykiránduláson, és megnéztek egy dínó kiállítást is, ahol a lányok őt kérték meg, hogy meséljen a dinoszauruszokról, melyiknek mi a neve, hús-, avagy növényevő, és hím, vagy nőstény dínó előtt állnak-e éppen? A fiam meg csak mondta az információkat, és örült. Ráadásul legújabb szakmaötlete a paleontológia, én meg nézek rá, hogy hogyan jegyez meg ilyen szavakat... 4 évesen még nem akart megszólalni, most meg... 💙 Innen nézve egyáltalán nem meglepő, hogy a másik hobbink, a társasjátékozás terén is kíváncsiak vagyunk, milyenek a dinoszauruszos játék

Na mi a legjobb a Halli Galli Juniorban ? Hát persze! A csengő! 😄 Mert a játékkártyák nélkül, egyedül is játszható, bár tény, hogy azonnal összeszalad a család apraja-nagyja, amikor vég nélkül csapkodja egy, vagy több gyerekkéz. Vagy van-e annál nagyobb boldogság, amikor a hosszú, fárasztó, magamismegijedekmennyirekoránkelős hétköznapok után, jól rákészülve a hétvégi hosszú, reggeli alvásra, hajnali fél hatkor ütemes csengetés veszi kezdetét a gyerekszobák irányából... s hiába akármennyi párna a fejedre, szó szerint cseng a füled... Ilyenkor eszembe jut, hogy aki kitalálta, valószínű nem vizsgálta a szülőkre gyakorolt hatását. Na de (mindenviccnekfeleigaz) viccet félretéve, magasan a polcon kell tartani, ha a szülő bármiféle pihenést tervez - és a siker még ekkor sem garantált, mert az erősen függ a gyerekek számától, koruk összetételétől, és még sok egyébtől. 👱👦👧 Az én gyerekeim nagyon szeretik ezt a társasjátékot, mert könnyű a szabálya, és gyorsan lejátszható, pörgős játék. Az

Zubály Sándor alkotta meg az  Okos kertész című társasjátékot, ami az első gyerekjátékok között volt a Csigafutam mellett, amit még Benedek kapott a 4. szülinapjára. Gondoltam, a kedves, vidám téma miatt tetszeni fog neki. Azóta is pakolgatják a gyerekeim a virágokat. 😊 Csak a miénken már kicsit meglátszik, hogy a harmadik gyerek nyüstöli. Fő csapásvonala a játéknak, hogy fokozatosan nehezedő feladványok vannak a füzetben, amiket meg kell oldani. Először begyakoroltatja a gyermekkel, hogy a színes virágokból olyan mintát kell kirakjon, ami a füzetben szerepel. Majd eljutunk oda, amikor már egy alap mintát mutat, amit fel kell rakni a táblára, és odakészít X darab virágformát, hogy azokat beültessük a kertbe. Fokozatosan nehezíti a terepet, a gyermek a saját tempójában haladhat előre. Később bejönnek olyan szabályok, mint hogy egyforma színű virágok nem kerülhetnek egymás mellé, vagy hogy a tábla bogaras oldalán virág nem kerülhet színével azonos bogárra. Lehet egyedül játszani már n

A Spicy -ra nagyon kíváncsi voltam, mert Győri Zoli játékáról van szó, aki - úgy gondolom - úttörője a társasjátékok népszerűsítésének. 2017-ben kezdtem ezt a hobbit, és akkor még igencsak szűk körben beszélhettünk a társasjátékozásról, különösen a modern társasjátékokról. A magyarul fellelhető információk a magyarul kiadott társasjátékokról igen minimálisak voltak. Mára azonban eljutottunk oda, hogy az országban sokkal elterjedtebb hobbi a társasjátékozás, mint mondjuk 8 évvel ezelőtt. Tudom, ez sok társas-szerető ember nagyon sok munkájába került: kezdve a kiadóktól, a hobbi szerelmesein át a klubalapítókig, blogolóktól a youtubereken átívelve, és a gombamód kialakuló, célirányosan társasjátékot áruló webshopokig. Persze nem mondom, hogy nem futok bele én is néha még abba, hogy amikor elmondom, társasjátékozok, akkor furcsán néznek rám... de megszoktam, ez régen sem volt másképp. De mindezek ellenére mikor kijött a Spicy, akkor én néztem furcsán, hogy ez most milyen grafika? Ez az é

Nyereményjátékot hirdettem a TársasJátszunk blogom facebook oldalán. NYEREMÉNY:   Aranyásók - A sötét barlang Nyereményjáték időtartama: 2023. 05. 23. - 2023. 05. 29. Sorsolás:  2023. 05. 30.

Ha csak az alapot nézem, akkor is, a Tavernák Tiefenthalban egy könnyed, kockát használó, szórakoztató családi játék. A dobozban ugyanis megkapjuk az alap játékszabályát, és aztán az erre épülő modulok leírását is.. Összesen négy modult tartalmaz még a doboz, amik mind egymásra épülnek. A Tavernák Tiefenthalban című társasjátékot az a Wolfgang Warsch készítette, aki a Kuruzslók Quedlinburgben-t is. Ha az tetszett, akkor érdemes ezzel is megismerkedni. 😊 Rám nem csak a szerző munkássága, hanem a játékban lévő kocka is hatással volt, amikor kinéztem magamnak ezt a társast, mert minden érdekel, amiben kockacsörgés van! A játékostáblánkat minden játék előtt össze kell rakni, mert több elemből áll, amket egymáshoz kell illeszteni. Ez azért van így, mert játék közben fejleszteni lehet bizonyos területeket a Tavernánkban, és ennek legegyszerűbb módja, ha meg tudjuk fordítani az adott elemet. Ha csak az alap játékkal játszunk, akkor bizonyos kártyákat, alkatrészeket félre kell tenni, amik am

Előbb sikerült megismerkedni a Teotihuacan - Az Istenek városa című társassal, mint a Tzolk'in -nal. Azt olvastam, nagyon hasonlóak. A Tzolk'in 2012-ben debütált, és Simone Luciani -val közösen készítette  Daniele Tascini . Röpke hat év múlva, 2018-ban azonban Daniele Tascini útjára engedte a Teotihuacan-t, ami erősen merít a Tzolk'in-ból. Mindezek mellett, vagy ellenére, a két játék tökéletesen megfér egymás mellett, sőt! Arról beszélgettünk Zsolttal, hogy vajon jobb-e egyik a másiknál? Ő azt mondta, a Tzolk'in tervezhetőbb, jobban ki tudod számolni, mikor, hová éri meg lépni, viszont a Teotihuacan-ban nagyobb ráhatásod van a történésekre. Számomra a Ttzolk'in más. A fogaskerekek viszik a prímet, különlegessé teszik a mechanikát. Ha csak a szerzőpáros munkáit nézem, a maga idejében ez egy kiemelkedően jó játék lehetett - persze ma is az. Viszont a társasjátékszerzőkön jól látható a fejlődés, és az elmúlt 10 év tapasztalata az újabb munkáikon. Fantasztikus látni, h

Valami különleges oknál fogva vonzanak a komplexebb játékok. Nem baj, ha már tíz darab 3.5 körüli komplexitású társasjáték van a polcon, úgy vagyok vele, hogy akkor elfér ott még a tizenegyedik, és a sokadik is. Ritkán szól ebbe bele bármiféle tematika, pláne ha nincs is... 2017 óta játszom modern társasokkal, jórészt követve a fokozatosság elvét. Próbálok figyelni arra, hogy ne ugorjak nagyokat, amikor egy játék nehézségi szintjéről van szó. Apró lépésekkel haladok előre, és mindig tűkön ülök, hogy vajon mit tudnak még, vajon mit tartogatnak még az ettől is összetettebb társasjátékok a velük játszóknak? Egy nehéz, komplex játéknál számomra csodálatos érzés, amikor a játékszabály elolvasása, és egy-két játszma lejátszása után a hatalmas zűrzavarból, káoszból egyszer csak kezd összeállni a kép. Sikerül megfogni a vezérfonalat, a fő akciók belesimulnak a gondolataimba, és én tanulhatok tovább, egyesével elraktározhatom a rengeteg apró gyöngyszem-szabályt. Tudattágítás. Az a jó ebben, ho

Az Amanita  🍄 társasjáték szerzőit, Esztó Bernátot, és Esztó-Harazin Dorottyát kérdeztem arról, hogyan született meg a játék ötlete, és abból hogyan lett kézzelfogható társasjáték. Kalandos történetüket ők maguk mesélik el nekünk. Fogadjátok szeretettel! 💚 Ötletből játék 2019 karácsonyán egy családi összejövetelen a sógorom említette, hogy milyen jó lenne egy olyan játékot készíteni, ahol gombákat lehet gyűjteni, mintha csak az erdőben sétálnánk. Az ötlet nagyon megtetszett, mert a családunkban nagy hagyománya van a gombászásnak, sok szép emlék kapcsolódik hozzá.  Két hét múlva el is készült az első kártyajáték, amivel a sógoromat szerettem volna meglepni.  Eleinte füzetlapra írtam le a gombaneveket, egyszeri meglepetésnek szántam. Az, hogy ebből később játék lett, a feleségemnek, Dorkának köszönhető. Ő volt, aki rendszerezte, képeket társított a lapokhoz, hitt benne már akkor, amikor még kialakult szabálya sem volt a játéknak. Csak azt tudtuk, hogy gombákról szól, és a családnak ké