Rummikub, a táblás römi. 😍 Régóta ismerem, és szeretem ezt a játékot, sokat játszottunk vele otthon. Anyáéknak fa változatban van meg. Én is be akartam szerezni egyet, de még nem jutottam el odáig. Azonban most, hogy tartottunk itthon egy kisebb társasjátékozós szilvezsteri bulit, így Hajni elhozta a Rummikubot. S bár akkor nem került asztalra, de így, pár nappal később szántunk rá időt, és Zsolt végre belátta, hogy igazam van, és ezt a játékot (is... khm...) meg kell venni. Igen, olyan, mint a kártyarömi, és mégsem. Ami nálam érvként felmerült a Rummikub mellett, hogy végre a gyerekekkel együt tudnánk ezt játszani! Az ő kezük még kicsi, és nehezebben tartják meg a sok kártyalapot - bár óriási fejlődést mutattak az elmúlt pár hónapban. Gellért (5) például olyan szinten játssza az Uno-t, hogy csak lesek! Ennél meg ugye nem kell kézben tartani, mert van egy tartónk, és csodaszép lapkákat pakolászhatunk rá. Zsoltnak meg csak tetszik, és kész. Nála ez érv a megvétel mellett. 😁

Röviden és tömören a szabály annyi, hogy húzunk 14 lapkát, amiket magunk előtt elrendezgetünk a tartóban, majd felváltva húzunk újabb, és újabb lapkákat, míg úgy nem döntünk, hogy most már eljött az ideje a lepakolásnak. Rakhatunk három, vagy több egymást követő számsort, illetve különböző színből álló három, vagy négy ugyanolyan számot tartalmazó számcsoportot. Elsőre legalább harminc értékben kell lepakolni, aztán a következő körtől aki már pakolt az asztalra (beszállt a játékba), az vagy újabb lapkát rak le (akárhogy kombinálhatja a már lent lévő lapokat, a lényeg az, hogy a táblájáról is legalább egyet le tudjon így tenni), vagy húz három újabb lapkát. A játékot az nyeri, aki leghamarabb tudja szabályosan lerakni a tábláján lévő összes lapkát.

Imádtuk! 💜

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb posztjaimról, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeimet és a fontos értesítésket fogod megkapni.