Társasjátszunk

A Dreadful Meadows társasjátékot a barátaink mutatták nekünk, és eldöntöttem, hogy egyszer írok majd róla, mert mindenképpen megérdemli. Úgy alakult, hogy a Szellemlovastól sikerült kikölcsönözni más társasokkal együtt. (Veszélyes, mert így vettem meg a Vándortájat ... ki akarná visszavinni a boltba, miután még a harmadik játék is ugyanakkora élmény, mint az első (ha nem nagyobb)? 😄💚 El kell ismerni, hogy a deluxe kiadás kellően hozzáad a játékélményhez, mert ez a játék valami gyönyörű! Minden alkatrésze minőségi. Ahhoz képest, hogy egy sötétebb tónusú témát dolgoz fel, kihagyták az éjfekete, sötét, borongós színeket a játékból, és ezt annyira jól tették! Éppen azt beszéltük Zsolttal a minap, hogy hiába jó a mechanikája egy játéknak, ha a téma nem érdekel, vagy sötét, lehangoló a táblája, egyszerűen nem érzünk késztetést arra, hogy asztalra tegyük. Sajnos ezt több, már polcon lévő játéknál is tapasztaltuk, ezért amikor játékvásárlásra készülünk, már komoly rosta van ezen a szinten ...

Karácsonyra kaptuk a barátainktól 💜 ezt a jópofa társasjátékot, amit azonnal ki is próbáltunk. Az utóbbi időben még fontosabbá vált számunkra, hogy olyan játékok kerüljenek a polcunkra, amelyekkel öten, vagy többen, és gyerekekkel is lehessen játszani. Ezt a szempontot követve leptek meg minket Krisztiék a Mysterious Dungeons játékkal, ami egy nagyon könnyen tanulható, egyszerű játékmenettel rendelkező családi társas. Hasonló, mint a Karuba , de feleannyi idő előpakolni, és elkezdeni játszani. Azóta már jópárszor asztalra került, és mindannyiszor jó érzés volt vele játszani. Könnyű, családi társas. Kapunk egy játéktáblát, választunk egy játékosszínt, és elvesszük az ahhoz tartozó lapkákat. Az asztal közepére tesszük a pontjelzőket, hogy mindenki elérhesse. A kezdő játékos képpel lefelé fordítja a labirintuslapkákat, és összekeveri őket. A többi játékos képpel felfelé maga elé teríti a lapkákat. A kezdő játékos kiválaszt egy lapkát a sajátja közül, és a többiek is megkeresik maguk elő...

Láttam, hogy létezik a Vándortáj , de nem mozgatott meg annyira, hogy ki akarjam próbálni. Aztán elmúlt a karácsony, és jöttek előszilveszteri társasestre a barátok. Vera pedig hozott magával rögtön két új társast is, ami bekerült a gyűjteményükbe, s egyik ebből a Vándortáj volt. Ha így alakult, próbáljuk ki, nézzük meg, mit tud. Nos, az első játékomban csúfosan kikaptam, mert még annyira nem értettem, hogyan lehet ezt visszafelé pontozni. Na de már a második játéknál... 😎 nem, ott sem nyertem. 😄 Viszont határozottan jobban ráéreztem, mit kellene csinálni. 👍Tetszett. Tényleg másmilyen gondolkodást kíván, ezáltal nagyon jó fejlesztő. Meg 6 főig játszható, és ez mostanában prioritás. Mióta is❓8 éve szorgosan gyűjtögetem a társasokat, s ennek gyümölcse a társas polcom, de lassan nem lesz olyan, amit már forgatni tudok, mert ami maradt, azok olyan bebetonozott játékok... ezért nagyon meggondolom, minek szorítok még helyet. (Bár jobban belegondolva falfelület még van, és végülis a gyerek...

A Robbanó cicák partipakk karácsony előtti szerzemény részben a 🎲 társas-estekre, részben a gyerekek miatt. Tök jó, hogy már mindannyian tudnak olvasni - mármint a gyerekek 👦👧👦... vagyhát végülis akik jönnek felnőttek 👨👩 a társas estre, ők is tudnak olvasni mind 👀👍-, így viszonylag könnyen ment a tanítás: bármit is csinálsz, NE 💣robbanj fel! Ennyi. 😌 A gyerekekkel imádtuk! Voltak nagyon rázós helyzetek, nevetések, apróbb piszkálódások, de szerencsére értették, hogy ez egy játék. Érdekes amúgy, mert ugyanez nem mondható el az Unikornisok - A rémes ménes kártyajátékról, pedig körülbelül ott is ez a szivatás-szint. A Robbanó cicákban mindenki kap egy hatástalanítás kártyát előre, majd megkeverjük a (játékosszámtől függő mennyiségű) kártyákat, osztunk mindenkinek hét lapot, így mindenkinek a kezében nyolc kártyalap lesz. Ezután a játékosszámtól egyel kevesebb robbanó 💣🐱 cicát belekeverünk a pakliba, és már kezdődhet is a játék! 😁 Olyan fantasztikus kártyákkal találkozhatunk ...

Mikor a 8 éves lányom megtudta, hogy unikornisos társasjátékot veszek, onnantól nem volt nyugta, míg le nem ültünk vele, hogy megtanítsuk neki - és így a fiúk is. A sztorinak ez a szála elég hamar eléri a végét, ugyanis a játék elején már kiderült, hogy nagyon nem ilyen játékot várt ezektől a cuki unikornisoktól. Nem sokkal a kezdés után a lányunk látványos csinnadrattával elhagyta a játék színhelyét, hiába mondtuk, hogy várja ki, hogyan lehet eltűntetni egy karámjába került borzalmat, ami nyílt lapokkal játszást kívánt. 🙈 A fiúkkal végigjátszottuk, és amikor a lányunknak sikerült kihevernie ezt a gaztettet, megbeszéltük vele, hogy adjon neki még egy esélyt, mert bizony ki lehet lökni a karámunkból az ilyen, és ehhez hasonló szörnyetegeket! Az Unikornisok - A rémes ménes  társasjáték lényege annyi, hogy mindenki választ magának egy pólyás unikornist, amit azonnal letesz maga elé képpel felfelé, ez lesz a karám. Ide kerülnek majd a kijétszott lapok. A megmaradt pólyás unikornisokat...

A Watwergate-ügy című társasjátékot én akartam nagyon, így a megjelenése után nem sokkal meg is vásároltam. Ahogy lehetett, leültünk vele játszani, aztán meg örültünk, hogy a játék után sikerült még párkapcsolatban maradnunk. Legyen elég annyi, hogy borzasztó Nixon kormányhoz tartozó voltam, Zsoltról pedig megtudtam, hogy kivételes képessége van a változatos szófacsarásokhoz. Gyorsan eltettük a játékot, hogy majd később biztos jobban megy a játékmenet, más élményt ad... aztán teltek az évek, A Watergate-ügy társas újabb, és újabb polcokat ismert meg a Kallaxon, mert rendszeresen újrarendezem a játékokat. De nemcsak rendezem őket, hanem néha ritkítom is. Így történt, hogy eladósorba került ez a társasjátékom is. Aztán Zsoltban felvillant egy gondolat, hogy mi lenne, ha játszanánk vele újra, mert túl régi már az emlék... hátha mégis megtartanánk. Nem húzom a sztorit, rossz ötlet volt. Így is annyi minden kezdi ki a házasságokat (élen a Trónok harca, A király segítője kártyajátékkal - nag...

A családban az én hobbim a társasjátékozás, de az utóbbi időben egyre többször hallom azt Zsolttól, hogy Ő 👀 milyen társasjátékokat szeretne... 😐 Azt sem tudom, hol a kívánságlistám vége, mert ahogy bekerül a háztartásba egy játék, és végre lehúzhatom a papírkámról, és nyugodtan hátradőlnék, szembe jön velem száz másik, amik közül hosszas, mindenre is kiterjedő leválogatás után öt biztosan felkerül arra a listára. S ilyen, zsúfolásig tömött dokumentumban találjak még helyet? 😬 De oké, végülis az is egy társasjáték, csak ő teljesen más szempontok szerint választ, mint én. Karácsony előtt nézelődtünk az egyik bevásárlóközpont társas-részlegén, mert nagyon jó, valós akciókat találtunk. Onnan jött haza velünk a Ki20tuk , a Robbanó cicák partipakk , a 20 másodperc totál káosz , és férjem kérésére a Cryptid . 💙 Az egyik kedvenc játékom Az X bolygó nyomában , és a Cryptid is valami hasonló, csak sokkal egyszerűbb. A táblaképe nagyon szép, és a játékszabálya is pofonegyszerű. Véletlenszerű...

Ősszel jártunk a barátnőméknél, Krisztiéknél, és persze ilyenkor előkerülnek a különböző, gyorsan lejátszható társasjátékok. Így került látókörünkbe ez a ma már boltokban nem kapható gyöngyszem, a Hellapagos . Mivel 8 éve napi szinten követem a társasjátékos világ eseményeit, ezért emlékeztem, miről szól ez a játék, és arra is, hogy nem akartam megvenni, mert a húgomon kívül senki nem rajongott akkor azért, hogy "de jó, a túlélésért bármit megtehetünk!" Na, de akkor ott volt az alkalom, próbáljuk ki, tényleg nagyon jó játék - hangoztatta Kriszti, és Levi, a férje. Így történt, hogy gyors szabálymagyarázás után belevetettük magunkat a játékba, miszerint egy lakatlan szigeten ragadtunk hajótörés után, és az a cél, hogy kijussunk onnan. Hogy egyedül, vagy többedmagunkkal, azt a játék ránk bízta. Ez ugyanis egy fél-kooperatív társas, amikor szükségünk is van egymásra, meg adott helyzetben esetleg nem is... Minden forduló végén mindenkinek kell, hogy jusson víz, élelem, és annyi t...